Események

 

 

A MAGYAR BIOFIZIKAI TÁRSASÁG   ALAPSZABÁLY-a

 

Budapest, 2010

 

 

 

 

 

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. §

 

(1) A Társaság neve: Magyar Biofizikai Társaság

 

angolul: Hungarian Biophysical Society

 

 

(2) A Társaság székhelye: 1027 Budapest,  Fő u 68.

(3) Tevékenységi területe: Magyar Köztársaság

 

(4) Hivatalos nyelve: magyar

 

(5) Az egyesület pecsétje:

(köriratban) Magyar Biofizikai Társaság, Budapest 1961

(a köriraton belül vízszintesen) a MTESZ tagja,

 

 

 

II.

A TÁRSASÁG CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

 

 

2.§

 

 

(1) A Társaság a magyar biofizikusok és a határterületi tudományokkal foglalkozók önkéntes alapon szervezett egyesülete. Célja a biofizika tudományának és a határterületi tudományok támogatása társadalmi úton. Ennek elérése érdekében a következő tevékenységeket fejti ki:

a) a biofizikai és határtudományi kutatások ápolása és fejlesztése,

b) oktatásának segítése,

c) alkalmazásának támogatása,

d) a biofizikus hivatás és a határterületi tudományokkal foglalkozók erkölcsi és anyagi megbecsülésének előmozdítása.

 

(2) A Társaság az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében, mint önálló jogi személy a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (továbbiakban: MTESZ)  tagegyesületeként, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény keretei között, és az 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről rendelkezései szerint közhasznú szervezetként működik. A társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

- tudományos tevékenység,

- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

- kulturális örökség megóvása,

- környezetvédelem,

- az euroatlanti integráció elősegítése.

 

Tevékenységéhez felhasználja a rendelkezésre álló tudományos és társadalmi eszközöket:

-  előadó- és vitaüléseket szervez,

-  állandó és alkalmi munkabizottságokat hoz létre,

-  együttműködik más egyesületekkel és intézményekkel,

-  szakmai szekciókat működtet, munkacsoportokat és ezen felül területi csoportokat is szervezhet,

-  nemzetközi kapcsolatokat épít ki,

-  részt vesz a Fizikai Szemle szerkesztésében,

-  javaslatokat dolgoz ki,

-  konferenciákat, iskolákat, szakmai továbbképző tanfolyamokat szervez,

-  szakmai kiadványokat szerkeszt és ad ki.

 

Feladatai megoldása érdekében

- pályázatokat hirdet és pályadíjat tűz ki,

- emlékérmet alapíthat (pl. Nagy János Emlékérem),

- kitüntetésekre tehet javaslatot (pl. Ernst Jenő Emlékérem),

- kapcsolatot létesít és együttműködik a célkitűzéseit támogató külföldi
szakmai egyesületekkel, biztosítja azok rendezvényein a hazai eredmé-
nyek ismertetését, valamint a külföldi szakmai egyesületek képviselőinek
szakmai kapcsolatát a hazai szakemberekkel,

- együttműködik az MTA illetékes osztályaival.

 

(3) A Társaság közhasznú szolgáltatását minden érdeklődő igénybe veheti.

 

(4) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azokat nem támogatja és tőlük támogatást nem fogad el; országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

(5) A Társaság rendezvényei:

a) Előadások, tudományos beszámolók, vitaestek.

b) Klubdélutánok, szekcióülések, a biofizika egyes ágaiban elért eredmények ismertetése, illetve megbeszélés céljából.

c) Kongresszusok hazai és külföldi résztvevőkkel, a legjelentősebb új eredmények megbeszélésére, valamint a munkaterületen dolgozó tagtársak kapcsolatának elősegítése.

 

3.§

 

A Társaság vagy annak egyes, meghatározott önállósággal rendelkező részei (pl. szekciói) az idevonatkozó érvényes rendelkezések (ideértve a nemzetközi szakmai szervezetek előírásait is) figyelembe vételével tagjai lehetnek nemzetközi szakmai, tudományos szervezeteknek.

 

III.

A TÁRSASÁG TAGJAI ÉS TEVÉKENYSÉGÜK

 

4.§

 

(1) Rendes tagok. Olyan, a biofizikának, illetve határterületeinek művelésében tevékenyen résztvevő szakemberek, akiket a Társaság tagjai körébe felvesz.

A tagságra jelentkezőnek a Társaság két tagjának ajánlásával jelentkezési lapot kell benyújtania, s ezen meg kell jelölnie azt is, hogy a Társaság melyik tudományterülettel foglalkozó részében (szekciójában) kíván tevékenykedni.

Tagfelvételek kérdésében a Társaság Elnöksége szótöbbséggel dönt. Az új tagok névsorát rövid tájékoztató információval, az ajánlók és a szekció megjelölésével a legközelebbi tájékoztatóban közzé kell tenni.

 

I. Jogai:

a) A Küldöttközgyűlésen véleménynyilvánítás bármilyen, a Társaságot érintő kérdésben.

b) Választás (szavazati jog) és megválaszthatóság  a küldöttközgyűlésen és a küldöttválasztáskor.

c) Javaslattétel és bírálat a Társaság működésével kapcsolatban annak bármely szervét illetően.

d) A Társaság tudományos rendezvényein való részvétel.

e) A Társaság által nyújtott kedvezményekben való részesedés.

f) A Társaság támogatásának igénybevétele a társasági célok megvalósítását szolgáló tevékenységben.

 

II. Kötelességei:

a) Saját szakterületének művelése.

b) A Társaság alapszabályzatának megtartása.

c) A Társaság határozatainak végrehajtása.

d) A tagdíj fizetése.

 

A Társaság által nyújtott támogatást és kedvezményeket csak azok vehetik igénybe, akiknek nincs tagdíjhátraléka. Ez a korlátozás nem érinti a közhasznú szolgáltatásokat.

 

(2) Tiszteleti tagok. A Társaság tiszteleti tagjai olyan hazai, vagy külföldi állampolgárok lehetnek, akiket az elnökség egyszerű szótöbbségének ajánlása alapján a küldöttközgyűlés megválaszt. A Társaság tiszteleti tagjai tagdíjat nem fizetnek. A tiszteleti tagoknak csak tanácsadási joguk van, szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségekre nem választhatók.

 

(3) Pártoló jogi tagok. Olyan jogi személyek, akik a biofizika hazai előbbre vitele céljából csatlakozni kívánnak, és akiket az Elnökség pártoló tagnak felvesz.

I. Jogai:

a) Véleményt nyilváníthat társasági ügyekben, és javaslatot tehet társasági rendezvények szervezésére.

b) Igényelheti a Társaság támogatását és segítségét tudományos-műszaki problémái megoldásához, szakemberei továbbképzéséhez.

II. Kötelességei:

a) A Társaság Alapszabályzatának és ügyrendjének betartása.

b) A Társaság támogatása rendszeresen fizetendő pártoló tagsági díj formájában.

 

 

A tagság megszűnése

 

5.§

A tagság megszűnik:

a) halál (jogi tagnál jogutód nélküli megszűnés)

b) kilépés

c) törlés

d) fegyelmi határozattal történt kizárás esetén.

 

A tagnak kilépési szándékát írásban kell közölnie az Elnökséggel. A Társaság nem közhasznú tevékenységéhez csatlakozó információs stb. szolgáltatásait csak a hozzájárulást befizetett tagok számára biztosítja. Elveszti tagságát az Elnökség törlési határozata alapján az a tag, aki két éves vagy annál nagyobb tagdíj hátralékát ismételt írásbeli felszólításra sem rendezi.

Törölt tag újra belépésénél a tagfelvételnél szokásos eljárást kell követni

Fegyelmi eljárással kizárható az a tag,

 

- aki megsérti a Társaság Alapszabályát,

- akinek ténykedése ellentétbe került a Társaság célkitűzésével,

- akit bűncselekmény miatt  jogerősen elítéltek.

 

Fegyelmi eljárás

 

A fegyelmi eljárást a Társaság  Elnöksége által ideiglenesen létrehozott három tagú Fegyelmi Bizottsága folytatja le.

A vizsgálata során az eljárás alá vont tagot a fegyelmi eljárás megindításáról írásban értesíteni kell és a Fegyelmi Bizottságnak meg kell hallgatnia. A Fegyelmi Bizottság javaslata alapján  az Elnökség - kétharmados szótöbbséggel - fegyelmi határozatot hoz.

A fegyelmi eljárást lezáró határozatról az érintettet ajánlott-tértivevényes levélben kell értesíteni.

Kizárási határozat ellen a kizárt tag a küldöttközgyűléshez fellebbezéssel élhet, melynek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

 

Kizárt tag újrafelvételét a küldöttközgyűlés engedélyezheti.

 

A tiszteleti tagság megszűnik, ha a küldöttközgyűlés a tagság megszüntetését határozza el.

IV.

 

A TÁRSASÁG VEZETŐ ÉS ELLENŐRZŐ SZERVEI

 

6.§

 

A Társaság legfőbb szerve a küldöttközgyűlés

 

 

 

A Küldöttközgyűlés

7.§

 

(1) A Küldöttközgyűlés a Társaságot érintő minden kérdésben döntési joggal rendelkezik.

 

(2) A Küldöttközgyűlés hatásköre:

a) megállapítja, - szükség esetén - módosítja a Társaság Alapszabályát;

b) megvitatja a Társaságnak a legutóbbi küldöttközgyűlés óta végzett munkáját és meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait;

c) négyévenként újraválasztja az Elnökség  és az ellenőrző bizottság tagjait.

d) kétharmados szótöbbséggel határoz a Társaság feloszlása, más egyesületekkel való egyesülése,  illetve - amennyiben tudományos egyesületi szövetségbe tartozik - az abból való kilépés ügyében;

e) a megválasztott tisztségviselőket - egyenként is - rendkívüli Küldöttközgyűlés hívhatja vissza, amennyiben az Alapszabály bármely szakaszát bizonyítottan megszegték, társasági taghoz nem méltó magatartást, vagy tevékenységet folytattak.

f) dönt mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály hatáskörébe utal és minden más, az Alapszabályban meg nem határozott ügyben;

g) jóváhagyja a Társaság éves beszámolóját, valamint  közhasznúsági jelentését;

h) megvizsgálja a Társaság tagjainak esetleges előterjesztéseit, javaslatait, panaszait, elnökségi határozatok elleni fellebbezéseit.

 

(3) Alapszabály-módosítás:

Alapszabály-módosítást csak a Társaság tagja vagy Elnöksége kezdeményezhet. Az írásos módosítási javaslatot, annak indokolásával együtt a Társaság főtitkárához kell eljuttatni. Nem lehet szavazásra bocsátani olyan javaslatokat, ami a közhasznúságot befolyásolja, vagy törvénybe ütközik. A főtitkár a Küldöttközgyűlés előtt legalább 45 nappal érkezett javaslatokat az évi rendes Küldöttközgyűlés napirendjére tűzi és a küldötteknek a meghívóval együtt postázza. A javaslat elfogadásához a Küldöttközgyűlés kétharmados szavazatarányú  jóváhagyása szükséges.

 

A Küldöttközgyűlés előkészítése

8.§

 

 

(1) A küldöttközgyűlés összehívásának rendje:

a) A tisztújító küldöttközgyűlést négyévenként össze kell hívni. A közbeeső években évzáró küldöttközgyűlést kell tartani.

b) Ha a tagok egyharmada, vagy az elnökség fele - a cél megjelölésével - kezdeményezi, a rendkívüli küldöttközgyűlést kell összehívni.

(2) A Küldöttközgyűlés helyét, idejét, valamint tárgysorozatát az elnök és a főtitkár a kitűzött időpont előtt legalább  30 nappal írásban (ideértve az e-mailt is) közzéteszi. Az évi rendes Küldöttközgyűlés legkorábbi időpontja március 31.

(3) A Küldöttközgyűlés mindenki számára nyilvános, de szavazati joggal csak a küldöttek rendelkeznek.

(4) Küldöttek az egyes szakterületek (szekciók) erre választott tagjai. A választható küldöttek számát a szekciók létszáma határozza meg ,minden megkezdett 10 tag után 1 fő küldött választható.  A küldöttek mandátuma a következő tisztújító küldöttközgyűlést megelőző küldöttválasztásig érvényes.

(5) Tisztújító küldöttközgyűlésre a jelölőlistát az Elnökség által előzetesen megbízott jelölőbizottság állítja össze. A jelölőbizottságban a szekciókat  egy-egy tag képviseli. A jelölőlistát a jelölőbizottság vezetője terjeszti elő, de az a Küldöttközgyűlésen nyílt szavazással egyszerű szótöbbséget kapott jelöltekkel korlátlanul kiegészíthető.

 

 

 

Határozathozatal, határozatképesség

9.§

 

(1) A Küldöttközgyűlés határozatait - a 7.§ 2.d. bekezdésben foglaltak kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás személyi kérdésekben és a tisztújításkor titkos. A titkos szavazástól el lehet tekinteni, ha a jelölésnél az egyhangúság megállapítható. A jelenlévő küldöttek 20%-ának egyetértésével az írásban meghatározott ügyben titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőségnél nyílt szavazás esetén az elnök szavazata dönt, titkos szavazásnál pedig meg kell ismételni a szavazást.

 

(2) A Küldöttközgyűlés határozatképes, ha azon a  küldötteknek legalább a fele, plusz 1 fő  jelen van.

 

(3) A Küldöttközgyűlésre szóló írásos meghívóban fel kell tüntetni a határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontok megtárgyalására 30 napon belül ismételten összehívott Küldöttközgyűlés idejét és helyét, valamint a távolmaradás jogkövetkezményéről (különösen a megismételt Küldöttközgyűlés határozatképességéről)  szóló tájékoztatást.

A határozatképtelenség miatt újra összehívott Küldöttközgyűlés határozatképességéhez  a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 25 %-ának részvétele szükséges.

A Küldöttközgyűlés rendje

10.§

 

(1) A Küldöttközgyűlést a Társaság elnöke, vagy - akadályoztatása esetén - előzetesen megbízott alelnöke vezeti. A napirendhez a küldöttközgyűlés bármely résztvevője hozzászólhat.

 

(2) A tisztújítás levezetése a jelölőbizottság elnökének a feladata.

 

(3) A Küldöttközgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott célszerinti juttatás.

 

(4) A Küldöttközgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá, s tartalmazza a jelenlévők névsorát is. A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit közzé kell tenni.

 

 

 

Tisztújítás

11.§

 

(1)A négyévenként összehívott tisztújító küldöttközgyűlés feladata - az évenkénti küldöttközgyűlés programján túlmenően - a jelölőbizottság vezetője által előterjesztett javaslat alapján a Társaság elnökének, két alelnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének, a gazdasági bizottság elnökének, az ellenőrző bizottság vezetőjének és két tagjának, valamint az Elnökség tagjainak megválasztása, vagy újraválasztása titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A jelölőlista összeállításánál biztosítani kell, hogy a választás lehetőleg többes jelölés alapján történhessen, és hogy a jelöltek legalább 20%-a olyanok közül kerüljön ki, akik az előző periódusban választott tisztséget nem viseltek.  A tisztségviselők megbízatása 4 évre szól. Elnöki, alelnöki, főtitkári és főtitkár-helyettesi tisztségre az választható, aki az előző ciklusban aktívan tevékenykedett és lehetőleg az elnökség tagja volt. Ugyanaz a tisztség  közvetlenül egymás után legfeljebb két periódusban tölthető be. Az elnök mandátumának lejárta után közvetlenül alelnöknek nem választható.

Rendkívüli tisztújító Küldöttközgyűlést kell összehívni, ha a tisztségviselők, az Elnökség vagy az Ellenőrző Bizottság létszámában bekövetkező változások ezt indokolják.

 

(2) Kimagasló tudományos és társasági tevékenység elismeréseként a tisztújító küldöttközgyűlés a jelölőbizottság javaslatára tiszteletbeli elnököt (elnököket) és elnökségi tanácsadó tagot (tagokat) választhat, ugyancsak titkos szavazással.

Ezek a tisztségek határozatlan időre szólnak.

 

 

Elnökség

 

12.§

 

A Társaság vezető szerve a 25 tagú  Elnökség, tagjai 6 fő tisztségviselő (elnök, két alelnök, főtitkár, főtitkárhelyettes, a gazdasági bizottság elnöke), 10 fő választott elnökségi tag, valamint a 9 szekció választott vezetője. Az Elnökség tagjai a Társaság vezető tisztségviselői, akik felelős személyek.

 

Az Elnökség feladatai

 

(1) Két küldöttközgyűlés között a Társaság minden ügyének intézése, kivéve, amit az Alapszabály kizárólagosan a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal.

 

(2) Minden évben elkészíti a Társaság közhasznúsági jelentését és a küldöttközgyűlés elé terjeszti elfogadásra.

 

(3) A testületi szervek  döntéseit köteles olyan módon nyilvántartani, hogy a döntés tartalma, időpontja, hatálya illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen.

 

(4) A testületi szervek döntéseiről köteles az érintetteket írásban értesíteni és nyilvánosságra hozni (pl. internet honlapon).

 

(5) A Társaság működésével kapcsolatos iratokba bárki betekinthet, kivéve ha az személyiségi jogokat  sért.

 

(6) A Társaság működésének és szolgáltatási igénybevételének módját és beszámolóit internetes honlapján hozza nyilvánosságra.

 

(7) Elnökségi ülés szükség szerint, de legalább évente kétszer hívandó össze. Össze kell hívni, ha az Elnökség tagjainak fele kéri. Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnökök, a főtitkár, a főtitkár helyettese, a gazdasági bizottság elnöke, a választott elnökségi tagok és a szekciók vezetői (az elnök, ill. távollétében a szekció megbízott képviselője). Meghívottak: a volt elnökök, a tiszteletbeli elnök(ök), az elnökségi tanácsadó tag(ok), az ellenőrző bizottság vezetője, a munkacsoport vezetők, a tiszteleti tagok, valamint a jogi személy tagok és a titkárság képviselője. Esetenként meghívhatók a tárgyalt témában érdekelt rendes tagok.

Az elnökségi ülés helyét, idejét és tárgysorozatát köteles a főtitkár a kitűzött időpont előtt 1 héttel közzétenni. Az Elnökség ülései nyilvánosak, de szavazati joggal csak az elnökségi tagok és a tisztségviselők rendelkeznek. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az elnökségi tagok legalább fele, plusz 1 fő  jelen van.  Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

 

(8) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján : a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

 

(9) A vezető tisztségviselők nem állhatnak az 1997. évi CLVI. törvény 9. § hatálya alatt.

 

(10) Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit közzé kell tenni.

Elnök, alelnökök

13.§

Az elnök önállóan jogosult a Társaságot,  mint jogi személyt képviselni, számára jogokat szerezni és kötelezettségeket vállalni. Egyszemélyi vezetőként felel a Társaság szakmai tevékenységéért és gazdasági ügyeiért. Vezeti az elnökségi üléseket, feladata a küldöttközgyűlés összehívása. A Társaságot érintő kérdésekben annak tagjaira vonatkozó fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezhet. Az alelnökök az elnök munkáját segítik.

 

Az elnök képviseleti és aláírási joga önálló a hiteles aláírási címpéldány szerint.

 

Akadályoztatása esetén az elnök helyettese elnöklési feladatában a felkért alelnök, jogi ügyekben a főtitkár vagy a főtitkárhelyettes.

Tiszteletbeli elnök,  elnökségi tanácsadó tag

14. §

A Társaság tiszteletbeli elnöke lehet az a magyar állampolgár, aki munkásságával elismerést és tekintélyt vívott ki maga és a biofizika tudománya számára a többi tudomány és azok művelői között. Az Elnökség tanácsadó tagja lehet aki sok éven át az Elnökség tagjaként vagy tisztségviselőként jelentősen segítette a Társaságot céljainak megvalósításában.

Főtitkár, főtitkárhelyettes

15.§

A főtitkár képviseleti és aláírási joga önálló. Vezeti a Társaság adminisztratív apparátusát, biztosítja a küldöttközgyűlési és elnökségi határozatok folyamatos végrehajtását. Összeállítja a Társaság ügyrendjét, összehangolja a vezető  tisztségviselők feladatait. Javaslatot tesz a küldöttközgyűlések és elnökségi ülések időpontjára és napirendjére. Gondoskodik az ezek lebonyolításában közreműködő tagok felkéréséről. Gondozza a Társaság által kiírt pályázatokat. Felelős a Társaság anyagi erőinek tervszerű felhasználásáért. Rendszeresen elkészíti a társasági tájékoztató leveleket/füzeteket és irányítja az időszakosan megjelenő "MBFT Értesítő" elkészítési munkálatait. Munkáját a főtitkárhelyettes segíti, aki a főtitkár akadályoztatása esetén helyettesíti azt.

 

16. §

A Társaság nevében az elnök és a főtitkár - külön-külön - önállóan jogosult aláírni a hiteles aláírási címpéldány szerint.

Az elnök megbízása alapján a Társaság nevében a két alelnök együttesen, vagy egy alelnök és a főtitkárhelyettes együttesen jogosultak aláírni.

A Társaság bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök és egy alelnök együttes aláírása, vagy az elnök és a főtitkár aláírása, az elnök távollétében a két alelnök, vagy egy alelnök és a főtitkár együttes, vagy egy alelnök és a főtitkárhelyettes együttes aláírása szükséges."

 

 

Ellenőrző Bizottság

17. §

 

(1) A Küldöttközgyűlés  négyéves időtartamra választja meg az ellenőrző bizottság vezetőjét és két tagját. Nem lehet az ellenőrző bizottság vezetője vagy tagja az a személy, aki, illetőleg hozzátartozója

a) a  vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b) a Társasággal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban, vagy  munkavégzésre irányuló egyéb  jogviszonyban áll, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik.

c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokat és ami tagként az Alapszabály szerint megilleti.

 

(2) Az Ellenőrző Bizottság feladatai:

a) figyelemmel kíséri a Társaság Alapszabály szerinti működését, a jóváhagyott munkatervet, valamint a Társaság vezető szervei határozatainak végrehajtását;

b) ellenőrzi az évi költségvetés összeállítását, valamint a Társaság költségvetésének megtartását, elsősorban a rendelkezésre álló anyagi eszközök rendeltetésszerű felhasználása szempontjából.

c) és mindaz, amit az 1997.évi CLVI. törvény 11 §-a előír.

(3) Üléseit igény szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Bizottság akkor határozatképes, ha azon a Bizottság legalább két tagja jelen van.

(4) Az Ellenőrző Bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján : a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy  b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

(5) Az Ellenőrző Bizottság ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jelenlévők aláírnak.  A jegyzőkönyv a Társaság titkárságán betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített állásfoglalást kell készíteni, amit közzé kell tenni.

(6) Az Ellenőrző Bizottság működéséről évente legalább egy alkalommal tájékoztatást ad az Elnökségnek. Az évzáró küldöttközgyűlésen, illetve a négyévenként tartandó tisztújító küldöttközgyűlésen beszámol a Társaság alapszabály szerinti működéséről és a pénzgazdálkodásról.

 

V.

 

SZEKCIÓK, MUNKACSOPORTOK

 

18.§

 

A biofizika és az egyéb határterületi tudományok egyes területeinek fokozott fejlődése érdekében a Társaság tagjainak kezdeményezésére és az Elnökség előzetes jóváhagyásával a Társaság keretein belül szakmai-szervezeti egységek (összefoglalóan szekciók) alakulhatnak, amelyek tevékenységüket a Társaság szervezeti egységeként az Elnökség felügyelete alatt önállóan szervezik. Elnevezés tekintetében az egyes szakterületek képviselői a nemzetközi gyakorlat szerint járhatnak el. A magyar elnevezésnek a Magyar Biofizikai Társaságra legalább rövidített formában (MBFT) utalni kell. A működő szekciók magyar és angol elnevezésének jegyzéke az alapszabály melléklete (lásd 1/ számú melléklet).

 

Tevékenységük javítására saját szekció-alapszabályt alakíthatnak ki. Az egyes szekciók alapszabálya nem lehet ellentétben a Társaság alapszabályával, de figyelembe veszi a nemzetközi szakmai szervezet tagságához szükséges követelményeket. Az egyes szekcióknak a tagságuk által elfogadott alapszabályukat és tagnévsorukat írásban meg kell küldeniük a Társaság elnökségének. A Társaság elnöksége ezt abból a szempontból vizsgálja meg, hogy nincs-e ellentmondásban a MBFT Alapszabályával. Ellentmondás esetén az érintett pontok vonatkozásában az Elnökség vétót emel. Az elbírálásnak írásban, a benyújtás utáni első elnökségi ülést követően 30 napon belül meg kell történnie. A szekciók minimális létszáma 15 fő. Szekció tagja csak a Társaság tagja lehet. A szekciók a tisztújító küldöttközgyűlésekhez kapcsolódóan vezetőséget és küldötteket választanak titkos szavazással. Javaslatot tesznek a tisztújító küldöttközgyűlés elé kerülő jelölőlista összeállítására.

 

A szekciók munkáját az elnök és a titkár irányítja. Nemzetközi szervezetük előírása szerint egyéb tisztségviselőik is lehetnek. Ezek feladatát és választásának módját saját Szekció-alapszabályuk szabályozza. A szekció saját keretén belül és saját szabályzata szerint bizottságokat vagy munkabizottságokat alakíthat. Az egyes szekciók a tagságukkal kapcsolatos követelményeknél a végzettséget és a szakképesítést is figyelembe vehetik.

 

Tag átlépése más szekcióba. A tagnak az új szekciótól írásban kell kérnie a felvételét, jelezve azt, hogy jelenleg melyik szekciónak tagja. A felvételről az új szekció saját szabályzata alapján dönt, és arról írásban értesíti a jelentkezőt. Átvétel esetén az átlépést jelzi a régi szekciónak (ahol a névsorból törlik), továbbá bejelenti az MBFT elnökségének. Az átlépést az új belépőknél meghatározott módón kell a tagság tudomására hozni.

 

 

19. §

 

Szűkebb szakterület képviseletére az elnökség előzetes hozzájárulásával munkacsoportok alakulhatnak. Munkacsoport tagja csak a Társaság tagja lehet, minimális létszámuk 8 fő.

A munkacsoport vezetőjét az Elnökség bízza meg.

 

 

VI.

 

ÜGYREND, FÜGGETLENÍTETT TITKÁRSÁG

 

20.§

 

(1) A Társaság a MTESZ vezető szervei által meghatározott feltételek szerint veszi igénybe annak hivatali szervezetét, szolgáltatásait és anyagi eszközeit.

(2) A Társaság ügyvezető titkárának és munkatársainak, alkalmazottainak részletes munkaköri leírását és feladatait az MBFT Alapszabálya alapján a Társaság Elnöksége határozza meg.

 

 

21.§

(1) A Társaság függetlenített munkatársa(i) és alkalmazottja(i) ellátja(k) a Társaságot vezető szervek határozatainak végrehajtásával kapcsolatos szervező és adminisztratív munkát. A függetlenített munkatárs(ak) végzik a levelezést, az ülések, értekezletek, a rendezvények technikai előkészítését és lebonyolítását, a kiadványok továbbítását, az irattár kezelését, a könyvelést és a leltár vezetését.

(2) A függetlenített munkatárs(ak) tevékenység(ük)ért a Társaság főtitkárának felelős(ek).

 

 

VII.

 

A TÁRSASÁG BEVÉTELEI ÉS GAZDÁLKODÁSA

 

22. §

 

(1) A Társaság bevételeit:

-az egyéni, továbbá a jogi személy tagok által fizetett tagdíjak és működési hozzájárulások,

-a Társaság rendezvényeire a tagok, és egyéb szervek által befizetett hozzájárulás,

-az állami támogatás és

-egyéb bevételek

képezik.

(2) A Társaság minden tagja tagdíj hozzájárulás fizetésére  kötelezett. A hozzájárulás éves mértékét a Küldöttközgyűlés határozza meg.  A tagdíjfizetés határideje tárgyév június 1. A pártoló tagok hozzájárulása egyedi, írásbeli kötelezettségvállalás alapján rögzített.

(3) A Társaság éves pénzügyi terv szerint működik, amelyet az Elnökség javaslatára a Küldöttközgyűlés tárgyal meg. Az éves pénzügyi tervben jóváhagyott összeg rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért a Társaság főtitkára a felelős.

(4) A Társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(5) Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. Befektetéseket csak a Küldöttközgyűlés által elfogadott „Befektetési szabályzat" alapján  eszközölhet.

(6) A Társaság a mindenkor érvényes számviteli törvény szerint gazdálkodik.

(7) A Társaság működését érintő gazdasági ügyekben a Társaság elnöksége útmutatásainak megfelelően kell eljárni.

(8) A Társaság ingó és ingatlan vagyona felett a Küldöttközgyűlés rendelkezik.

 

 

A Társaság tagjainak tájékoztatása

 

23.§

 

(1) Az egyes tudományos rendezvényekre, összejövetelekre a Titkárság nyomtatott, vagy elektronikus formában egyedi meghívókat küld a Társaság, illetve az érintett Szekció tagjainak.

(2) Minden tag évente legalább kétszer nyomtatott vagy elektronikus formában  kézhez kap egy, a főtitkár szerkesztésében készülő, aktuális társasági információkat közlő levelet/füzetet.

(3) Amint a jogi szabályozás lehetővé teszi, az elnökségi vagy bizottsági ülések lehetnek elektronikus (virtuális) ülések is, amelyeken a szavazás elektronikus úton történik

(4) Az elnökség esetenkénti döntése alapján (általában egy vándorgyűlés időpontjában) az eltelt időszak eseményeit összefoglaló, a Társaság munkáját dokumentáló "Értesítő" jelenik meg.

 

 

 

24.§

 

(1) A Társaság felügyeletét a Fővárosi Ügyészség látja el. A Társaság a Fővárosi Bíróságnál 1989. október 5.-i dátummal 388. sorszám alatt került bejegyzésre.

(2) A Társaság vezető tisztségviselői és erre megválasztott tagjai révén vesz részt a MTESZ vezetésében, állásfoglalások, határozatok kialakításában és végrehajtásában.

 

 

25.§

 

Jelen - módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Alapszabályt a 2010. május 28.-án tartott küldöttközgyűlés elfogadta.

 

Budapest, 2010.  május 28.

 

Az egységes szerkezetű alapszabály hiteles:

 

 

 

Dr. Závodszky Péter

elnök

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

AZ ALAPSZABÁLY 1. SZ. MELLÉKLETE

A MBFT SZEKCIÓI ÉS MUNKACSOPORTJAI

 

 

 

Szekciók magyar neve:	Alakult:		Angol neve:
Agrár és Élelmiszerfizikai Szekció	1987		Section of Agro- and Food-Physics
Fotobiológiai Szekció	1987		Section of Photobiology
Ioncsatorna Szekció	1995		Ion Channel Section
Membrán Szekció	1983		Membrane Section
Molekuláris Biofizikai Szekció	1995		Molecular Biophysics Section
Orvosi-Biológiai Ultrahang Szekció	1972		Biomedical Ultrasound Section
Radioökológiai Szekció	1992		Section of Radioecology
Sejtanalitikai Szekció	1995		Cell Analysis Section
Sugárbiológiai Szekció	1973		Section of Radiobiology